Az asztma a WHO becslése szerint 2023-ban 363 millió embert érintett világszerte, és a gyermekek leggyakoribb krónikus betegsége.[1] A légzőszervi probléma tüneteit a vizsgálatok szerint az uszodák vizében, illetve a vezetékes vízben található, fertőtlenítéshez használt klór súlyosbíthatja. Egy belga kutatás európai adatok alapján összefüggést mutatott ki a gyermekkori asztma gyakorisága és a fedett, klórozott uszodák száma között.[2]
A 13–14 éves gyerekek körében az asztma gyakorisága minden további, 100 000 lakosra jutó fedett, klórozott uszodával 2,73%-kal volt magasabb.[2] Egy kanadai vizsgálat szerint egy óra fedett uszodai úszás alatt kilencvenháromszor annyi kloroform (a klórozás egyik mellékterméke) jut a szervezetbe, mint a napi csapvízivással.[3]
Az asztma jellemző tünetei
Az asztma a légutak krónikus gyulladásos betegsége, melynek leggyakoribb tünetei a légszomj, a köhögés, a szapora légzés és a mellkasi szorítás; ezek percekig, de akár napokig is eltarthatnak. Súlyos roham esetén elkékülés és légzési elégtelenség is előfordulhat, amely halált is okozhat. A tünetek hidegben vagy fizikai megerőltetés hatására súlyosbodnak. E légzőszervi hatáson kívül a vízben oldott klór a bőrt is szárítja: egy japán vizsgálatban a klóros fürdővíz csökkentette a bőr nedvességmegtartó képességét, különösen ekcémára (atópiás bőrgyulladásra) hajlamos bőrön.[4]
A legjobb módszer a megelőzés
Ahhoz, hogy megelőzzünk egy esetleges asztmás rohamot, érdemes kerülnünk azokat az uszodákat, ahol klórral fertőtlenítik a vizet. Megoldás lehet, ha nyaraláskor természetes vizekben fürdünk. Otthon pedig érdemes klórmentesítővel tisztított vízben fürödnünk: a klórozás melléktermékei (például a kloroform) zuhanyzáskor a tüdőn és a bőrön át is bejutnak a szervezetbe, egy tízperces zuhanyzás egy amerikai vizsgálat szerint nagyjából annyit, mint a napi csapvízivás.[5][3]
A klór eltávolítása
A Platinus Aqua kínálatában klórmentesítésre többféle megoldás is létezik. Ivásra és főzésre érdemes egy fordított-ozmózis berendezést használni, ami a klór mellett minden egyéb szennyeződést és vegyi anyagot képes eltávolítani az ivóvízből. Ezt a szűrési technológiát azonban nagyon költséges lenne az egész ház vízellátására használni, és nem is indokolt ilyen kristálytiszta ivóvíz minőségű vízzel fürdenünk, wc-t öblítenünk vagy felmosnunk.
A fürdéshez szükséges klórmentes tiszta vízre két költséghatékonyabb megoldás is létezik.
Az első a hagyományos aktív szén alapú szűrés, ami nagyon hatékonyan köti meg a klórt. Ezt a megoldást akár központilag az egész házra is meg lehet valósítani, akár évi 120 m³ víz klórmentesítésére is talál nálunk megoldást.
A másik egy még ettől is hatékonyabb szűrési technológia a KDF töltet. A KDF az aktív szénnel ellentétben nem köti meg a szabad klórt, hanem átfolyás közben egy (redukció-oxidáció) kémiai folyamatban ártalmatlan sókká alakítja, így közömbösíti azt. Ezt az utóbbi megoldást helyi szűrésnél költséghatékonyan alkalmazhatjuk, és KDF zuhanyszűrőként találják meg kínálatunkban.
Források
- WHO: Asthma (tényfüzet), 2024. who.int/news-room/fact-sheets/detail/asthma
- Nickmilder M, Bernard A: Ecological association between childhood asthma and availability of indoor chlorinated swimming pools in Europe (Occupational and Environmental Medicine), 2007. doi.org/10.1136/oem.2005.025452
- Lévesque B és mtsai: Evaluation of dermal and respiratory chloroform exposure in humans (Environmental Health Perspectives), 1994. doi.org/10.1289/ehp.102-1567469
- Seki T és mtsai: Free residual chlorine in bathing water reduces the water-holding capacity of the stratum corneum in atopic skin (Journal of Dermatology), 2003. doi.org/10.1111/j.1346-8138.2003.tb00371.x
- Jo WK, Weisel CP, Lioy PJ: Routes of chloroform exposure and body burden from showering with chlorinated tap water (Risk Analysis), 1990. doi.org/10.1111/j.1539-6924.1990.tb00541.x