Röviden: szerintünk igen, és ebben a cikkben megmutatjuk, miért. A magyar közműves ivóvíz a hatósági mérések szerint a települések túlnyomó többségén megfelel az előírásoknak, ezt mi sem vitatjuk. A szolgáltató felelőssége azonban a vízóránál véget ér, a hatósági vizsgálat pedig a jogszabályban felsorolt paraméterekre terjed ki. Kívül marad két dolog. Az egyik, ami az épület belső vezetékeiből oldódik a vízbe: a hazai felmérések szerint elsősorban ólom. A másik azok a nyomnyi szennyezők, amelyeket kutatók a csapvízben is kimutattak: növényvédőszer-maradékok, gyógyszer-hatóanyagok, „örök vegyi anyagok”. A fordított ozmózis ezeket is visszatartja. Komolyabb technológia, mint egy egyszerű aktív szenes szűrő, és valamivel drágább is, de meggyőződésünk, hogy az egészség miatt megéri.
Kiadói közlésEzt a cikket a Platinus Aqua írta, amely fordított ozmózisos vízadagolókat ad bérbe irodáknak. Minden számnál megadjuk a forrást, és azt is leírjuk, mit mondanak a kutatók a saját eredményeikről.
Mit mutatnak a hazai mérések a csapvízről?
Kezdjük a jó hírrel. Az NNGYK 2023-as értékelése szerint tartós kémiai vízminőségi probléma 27 településen, a települések 0,9%-án volt, mintegy 37 ezer embert érintve.[1] A szakhatóság szerint a hálózati ivóvízzel összefüggő megbetegedés az elmúlt tíz évben nem fordult elő.[2]
A hatósági mérés azonban a szolgáltató hálózatát ellenőrzi. Az ivóvíz minőségéért a vízóráig a szolgáltató felel, az épületen belül már az ingatlan tulajdonosa.[2] A kutatások ezen a körön kívül is találtak ezt-azt:
| Mit | Mit mértek | Forrás |
|---|---|---|
| Ólom a régi épületek vezetékeiből | Országos felmérés, 2 274 épület: a csapnyitáskor vett minták 14%-a, egyperces folyatás után 6%-a haladta meg a 10 µg/l-es határértéket. Az 1945 előtt épült épületekben ez az arány 25%. | NNK[2] |
| Ólom egy budapesti irodaházban | Az NNGYK saját székházában 2023 áprilisában 21 mintavételi pontból 11-en volt határérték feletti az ólom, egy helyen a határérték 21-szerese. | Telex, 2025[3] |
| Gyomirtószer-maradékok a budapesti csapvízben | 2011 május–júniusában mind a négy vizsgált budapesti csapvízmintában volt acetoklór (13–221 ng/l), kettőben a 100 ng/l-es határérték felett (221 és 173 ng/l). Az egyik minta egy belvárosi iroda csapvize volt: benne a 2007 óta betiltott atrazin (15 ng/l) és a 2009 óta kivont trifluralin (16 ng/l) is. | MTA NKI, 2011[4][5] |
| Gyógyszer-hatóanyagok az ivóvízkutakban | A budapesti parti szűrésű ivóvízkutak vizében a vizsgált 111 hatóanyagból 32 volt kimutatható. | Environmental Pollution, 2020[6] |
| Gyógyszer-hatóanyagok a csapvízben | Budapesti és környékbeli csapokból vett 108 mintában a keresett 102 hatóanyagból 19 volt kimutatható, szórványosan és nagyon kis koncentrációban. A leggyakoribb az epilepszia-gyógyszer karbamazepin volt, a minták 54%-ában. | HUN-REN BLKI, 2021[7] |
| „Örök vegyi anyag” (TFA) | Egy budapesti csapvízmintában 1 000 ng/l trifluorecetsav. A 11 uniós ország 36 csapvízmintájából 34-ben volt kimutatható. | PAN Europe és MTVSZ, 2024[8] |
| PFAS a fővárosi hálózatban | Az első hazai felmérés kimutatta a PFAS-vegyületeket a Fővárosi Vízművek hálózatában. A mért értékek a 2026-tól érvényes uniós határérték alatt maradtak. | MATE, 2026[9] |
| Mikroműanyag | Két budapesti iskola csapvizéből vett, egyenként 1 500 literes mintában 7, illetve 10 részecske. | Greenpeace, 2020[10] |
Fontos kimondani azt is, amit a szerzők maguk írnak. A 2011-es növényvédőszer-mérés egyszeri mintavételen alapult és nem akkreditált laborban készült, ezért a szerzők szerint tájékoztató jellegű.[4] Az acetoklórt az Európai Unió azóta kivonta a forgalomból.[11] A gyógyszer-hatóanyagok a csapvízben nanogramm/liter nagyságrendben voltak jelen, és a kutatók szerint ma nem jelentenek egészségügyi kockázatot.[7] A fővárosi hálózatban mért PFAS-értékek a határérték alatt maradtak.[9] A magyar csapvíz tehát nem mérgező.
A mérések viszont két dolgot jól mutatnak. Az egyik, hogy ami a folyókba kerül, abból nyomokban a csapvízbe is eljuthat: a Levegő Munkacsoport összegzése szerint a Dunában megjelenő növényvédő szerek kisebb koncentrációban az ivóvízben is kimérhetők.[5] A másik, hogy ezek az anyagok lassan tűnnek el: az atrazint négy, a trifluralint két évvel a tilalma után is megtalálták.[4] És nem ártalmatlan anyagokról van szó. Az acetoklórt Kalifornia rákkeltőként, az atrazint a fejlődést és a női szaporodóképességet károsító anyagként tartja nyilván,[12] és mindkettő szerepel az Európai Bizottság megbízásából összeállított, hormonrendszert károsító anyagokat rangsoroló listán, a „magas” kategóriában.[13] A Levegő Munkacsoport arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes mintákban 4–5 különböző szermaradék volt, a határértékek pedig az anyagokat egyenként szabályozzák, az együttes hatásukat nem.[5]
A kérdés tehát nem az, hogy a csapvíz mérgező-e, hanem hogy mit szeretne kiszűrni egy iroda abból a vízből, amit a kollégák éveken át minden nap isznak. Az ólom esetében pedig ez nagyon is gyakorlati kérdés.
Miért éppen irodában?
A víz útja az épületben
Az ólom elsősorban a régi épületek belső vezetékeiből és szerelvényeiből oldódik ki. A szakhatóság becslése szerint a fővárosban mintegy 50 ezer, a vidéki nagyvárosokban kb. 32 ezer épület lehet érintett.[2] Sok iroda éppen ilyen belvárosi, régi épületben működik, és a belső hálózat állapotáért a vízórától az épület tulajdonosa felel. A 2011-es növényvédőszer-mérés egyik budapesti mintája is egy belvárosi iroda csapvize volt.[4][5]
Hogy ez mennyire nem elméleti kérdés, azt maga az NNGYK székháza mutatja: a budapesti épület 21 mintavételi pontjából 11-en mértek határérték feletti ólomkoncentrációt. A dolgozóknak azt javasolták, hogy ivás előtt 2–3 percig folyassák a vizet, vagy a határérték alatti csapokat használják.[3]
A pangó víz
Az NNK szerint a csapvíz ólomtartalmát leginkább két dolog befolyásolja: milyen hosszú ólomcsővel érintkezik a víz, és mennyi ideig áll a csőben.[2] Egy irodában a víz minden éjszaka, minden hétvégén és minden szabadság alatt áll a vezetékben. A hatóság ezért a folyatást javasolja, amit egy irodában nehéz minden pohár víz előtt betartatni.
Egy gép, sok ember
Egy irodai vízadagolóból naponta akár több tucat ember iszik, ezért a készülék saját higiéniája ugyanolyan fontos, mint a szűrés. Erről lentebb, a szolgáltatónál feltenni érdemes kérdéseknél írunk.
Mit szűr ki a fordított ozmózis?
A fordított ozmózis a vizet nyomás alatt egy féligáteresztő membránon préseli át, amelyen gyakorlatilag csak a vízmolekulák jutnak át (a működéséről részletesen: Fordított ozmózis: hogyan működik?). A fenti anyagokra vonatkozóan ezt mondják a mérések és a membrán gyártója:
| Mit | Mit mond a mérés vagy a gyártó | Forrás |
|---|---|---|
| Ólom | Az NNK saját vizsgálatában a fordított ozmózisos kisberendezések hat hónapon át, kis, közepes és nagy ólomtartalmú csapvíznél is 97–100%-ban eltávolították az ólmot. | NNK[14] |
| Növényvédőszer-maradékok | A fordított ozmózis membrán a gyártó szerint általában gátat képez a kb. 100 g/mol-nál nagyobb szerves molekulák előtt. Az acetoklór molekulatömege kb. 270, az atraziné kb. 216 g/mol. | FilmTec kézikönyv[15] |
| Gyógyszer-hatóanyagok | Egy spanyol ivóvízmű üzemi mérésében a fordított ozmózis és a nanoszűrés a vizsgált gyógyszer-hatóanyagok szinte mindegyikét 85% feletti arányban visszatartotta, köztük a karbamazepint, a budapesti csapvízminták leggyakoribb hatóanyagát. | Water Research, 2008[16][7] |
| PFAS | A fordított ozmózis membránok jellemzően több mint 90%-ban eltávolítják a PFAS-vegyületek széles körét, a rövidebb láncúakat is. | US EPA[17] |
| Baktériumok, vírusok | A membrán a gyártó szerint elméletileg a mikroorganizmusok 100%-át visszatartja. Hogy a tisztított víz a gyakorlatban is tiszta marad-e, azt a rendszer higiéniája, vagyis a rendszeres fertőtlenítés dönti el (lásd lent). | FilmTec kézikönyv[15] |
| Klór és klórozási melléktermékek, oldott szervetlen ionok (például nitrát) | Az NNK vizsgálata szerint a fordított ozmózisos készülékek csökkentik a szabad és kötött aktív klórt, a szerves halogénvegyületeket és az összes szervetlen iontartalmat. | NNK[14] |
Milyen membránnal szűrünk?
Mi kizárólag eredeti, amerikai FilmTec™ membránnal dolgozunk. A FilmTec 1977-ben alakult Minneapolisban (USA), 2019 óta a DuPont része.[15] A gyártó műszaki kézikönyve szerint a fordított ozmózis membrán általában gátat képez minden oldott só és szervetlen molekula, valamint a kb. 100 g/mol-nál nagyobb szerves molekulák előtt, és az oldott sókat jellemzően 95 – több mint 99%-ban visszatartja.[15] A fenti növényvédő szerek és gyógyszer-hatóanyagok molekulái ennél jóval nagyobbak: az acetoklóré kb. 270, az atraziné kb. 216, a karbamazepiné kb. 236 g/mol. A FilmTec fordított ozmózis membránjainak anyaga (FT30) az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) szabályozása szerint élelmiszer-célú víztisztításra is engedélyezett (21 CFR 177.2550).[15]
Aktív szén vagy fordított ozmózis?
Az aktív szenes szűrő elsősorban a klór ízét és szagát veszi ki, és erre jó is. A fenti anyagokat viszont csak részben tartja vissza, a szűrő típusától és állapotától függően (a teljes összehasonlítás: Mit szűr ki, és mit nem?).
Ezt egy hazai mérés is mutatja. Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének kutatói az egyik budapesti csapvízmintát két különböző abszorpciós szűrőn is átengedték, és azt tapasztalták, hogy a szennyezettség jelentősen csökken, de nem szűnik meg teljesen. Az acetoklór 80 ng/l-ről 40, illetve 59 ng/l-re csökkent, az atrazin az egyik szűrő után 18 helyett 12, a másik után 19 ng/l volt.[4]
A fordított ozmózis komolyabb technológia: több szűrőlépcső, membrán és rendszeres, szakszerű karbantartás tartozik hozzá, ezért valamivel drágább is. Mi azért dolgozunk kizárólag fordított ozmózissal, mert a küldetésünk az egészséges víz, és teljes meggyőződésünk, hogy ha egy iroda minden nap ebből iszik, akkor az egészség érdekében megéri a jobb szűrés. Nem ígéretként mondjuk, hanem a fenti mérések alapján: a klór ízét egy aktív szenes szűrő is megoldja, a vezetékekből kioldódó ólmot, a növényvédőszer-maradékokat, a gyógyszer-hatóanyagokat és a PFAS-t viszont a fordított ozmózis tartja vissza kiszámíthatóan.
Megoldás-e a palackozott vagy ballonos víz?
Kézenfekvő gondolat, hogy akkor inkább palackozott vizet igyon az iroda. A növényvédőszer-mérést megrendelő Levegő Munkacsoport maga írta, hogy a mérési adatokból egyáltalán nem következik, hogy ezentúl csak ásványvizet ihatunk.[5] A palackozott víznek is megvannak a maga kérdései:
- Az ELTE analitikai kémikusai 10 hazai ásványvíz-márkán vizsgálták, mennyi antimon oldódik ki a PET palackból. A kioldódás a tárolási időtől, a hőmérséklettől és a fénytől függött, és szélsőséges tárolási körülmények között egyes mintákban 2 µg/l fölé emelkedett.[18]
- Egy német vizsgálatban 18 európai ásványvízből 11 mutatott ösztrogénszerű (hormonális) aktivitást emberi sejteken, és ugyanazon forrás vizénél a PET palackos minták aktivitása 60–90%-kal nagyobb volt az üvegpalackosokénál. Az okozó anyagokat a vizsgálat nem azonosította.[19]
Ezek a vizsgálatok palackozott ásványvízre vonatkoznak. A ballonos víznél ezen felül a cipelés, a tárolás és a költség is szempont (Ballonos víz vagy hálózati vízadagoló az irodába?). A hálózati vízadagoló helyben, a vezetékes vízből állít elő tisztított vizet, csomagolás nélkül.
És az elfolyó víz meg az ásványi anyagok?
Ez a két kérdés szinte mindig elhangzik, ezért röviden mindkettőre.
Elfolyó víz. Amit a membrán visszatart, azt öblítővíz viszi a csatornába. Nálunk az arány nagyjából 1:2. Egy irodai dolgozó tapasztalatunk szerint átlagosan napi kb. 1 liter vizet iszik a gépből, ehhez nagyjából 2 liter öblítővíz tartozik. Ez egyetlen WC-öblítés (6–9 liter) töredéke (részletesen: Igaz, hogy a fordított ozmózis pazarolja a vizet?).
Ásványi anyagok. A membrán az oldott ásványi sókat is visszatartja. A szervezet ásványianyag-ellátását azonban alapvetően az étrend adja, mert az étel szerves kötésekben, feldolgozható módon tartalmazza azokat. Az irodai készülékeinkbe ettől függetlenül minden esetben ásványianyag-visszapótló szűrőt építünk, a jogszabályi előírásnak megfelelően. Ezt nem kell külön kérni.
Mire figyeljen, bárkitől bérel?
Ha fordított ozmózisos vízadagolót bérel, négy dolgot érdemes megkérdezni, nálunk és bárhol máshol is:
- Van-e a készüléknek NNGYK ivóvízbiztonsági engedélye? Víztisztító kisberendezésnek jogszabály szerint ilyen engedéllyel kell rendelkeznie, és az engedélyezett termékek listája nyilvános.[14][20] Az engedély a biztonságos használatot igazolja, nem azt, hogy a készülék mindent kiszűr, ezért a szűrés típusát is érdemes megkérdezni.[14] A mi irodai készülékünk engedélyszáma: 69450-2/2022/KTEF.
- Ki fertőtleníti a gépet és cseréli a szűrőket, és milyen gyakran? A membrángyártó szerint a membrán elméletileg minden mikroorganizmust visszatart, de ha a membrán előtt biofilm alakul ki, a legkisebb szivárgás is szennyezheti a tisztított vizet, ezért a rendszert rendszeres fertőtlenítéssel higiénikus állapotban kell tartani.[15] Az NNK vizsgálata szerint is a helyes üzemeltetés a döntő: rendszeres fertőtlenítés és szűrőcsere nélkül nő a baktériumok elszaporodásának kockázata, és egyes készülékek engedélye kifejezetten előírja, hogy ezt szervizszolgáltatásként kell biztosítani.[14] Nálunk a fertőtlenítés a tervszerű karbantartások része, a gyakoriságot a gép vízfogyasztásához igazítjuk, és benne van a havi díjban.
- Van-e ásványianyag-visszapótlás? Nálunk minden irodai készülékben alapfelszereltség.
- Mi van pontosan a havi díjban? Nálunk tételesen: Mit tartalmaz a havi bérleti díj?
Gyakori kérdések
Kell-e fordított ozmózis egy irodai vízadagolóba?
Szerintünk igen. A magyar csapvíz a hatósági mérések szerint a legtöbb helyen megfelel az előírásoknak, de a szolgáltató felelőssége a vízóráig tart. Az épület belső vezetékeiből ólom oldódhat ki: az NNK felmérésében a csapnyitáskor vett minták 14%-a, az 1945 előtt épült épületekben 25%-a volt határérték feletti. A kutatók emellett növényvédőszer-maradékokat, gyógyszer-hatóanyagokat és PFAS-vegyületeket is kimutattak a csapvízben, jellemzően kis koncentrációban. A fordított ozmózis ezeket is visszatartja, egy egyszerű aktív szenes szűrő csak részben.
Iható a magyar csapvíz?
Igen. A hatóság szerint a közműves ivóvíz a települések túlnyomó többségén biztonságosan fogyasztható: tartós kémiai vízminőségi probléma 2023-ban a települések 0,9%-án volt. A vízóra utáni belső hálózat állapotáért viszont az épület tulajdonosa felel, és a régi épületekben az ólom gyakori probléma.
Milyen szennyezőket találtak a budapesti csapvízben?
Hazai vizsgálatok ólmot (főleg a régi épületek vezetékeiből), növényvédőszer-maradékokat, gyógyszer-hatóanyagokat, PFAS-vegyületeket és kis mennyiségű mikroműanyagot mutattak ki. Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének 2011-es mérésében mind a négy budapesti csapvízmintában volt acetoklór, kettőben a 100 ng/l-es határérték felett. Ez a mérés a szerzők szerint tájékoztató jellegű volt, az acetoklórt azóta az EU kivonta. A gyógyszer-hatóanyagok és a PFAS mért koncentrációja a kutatók szerint nem jelent egészségügyi kockázatot.
Mi kerülhet a vízbe az épületen belül?
Elsősorban ólom, a régi, jellemzően 1945 előtt épült házak ólomcsöveiből és szerelvényeiből. Az ólomtartalmat leginkább az befolyásolja, milyen hosszú ólomcsővel érintkezik a víz, és mennyi ideig áll a csőben. Egy irodában a víz minden éjszaka és minden hétvégén áll a vezetékben.
Nem túl erős technológia a fordított ozmózis egy irodába?
Komolyabb technológia, mint egy aktív szenes szűrő, és valamivel drágább is. Irodában viszont sok ember iszik ugyanabból a gépből minden nap, gyakran régi épületben, ahol a víz éjszakánként és hétvégente áll a vezetékben. Mi ezért tartjuk megérőnek. A feltétele a szakszerű üzemeltetés, vagyis a rendszeres karbantartás és fertőtlenítés, ami nálunk a havi díj része.
Nem jobb inkább palackozott vagy ballonos vizet inni?
A palackozott víznek is megvannak a maga kérdései. Az ELTE kutatói kimutatták, hogy a PET palackból antimon oldódhat az ásványvízbe, szélsőséges tárolásnál egyes mintákban 2 µg/l fölé. Egy német vizsgálatban a PET palackos ásványvíz ösztrogénszerű aktivitása 60–90%-kal nagyobb volt, mint ugyanazon forrás üvegpalackos vizéé. A hálózati vízadagoló helyben, csomagolás nélkül állít elő tisztított vizet, és ballonos cipelés, tárolás sincs vele.
Kivonja a fordított ozmózis az ásványi anyagokat?
A membrán az oldott ásványi sókat is visszatartja. A szervezet ásványianyag-ellátását azonban alapvetően az étrend adja, mert az étel szerves kötésekben, feldolgozható módon tartalmazza azokat. Az irodai készülékeinkbe ettől függetlenül minden esetben ásványianyag-visszapótló szűrőt építünk, a jogszabályi előírásnak megfelelően.
Milyen membránnal szűr a Platinus Aqua?
Kizárólag eredeti, amerikai FilmTec™ membránnal. A FilmTec 1977-ben alakult Minneapolisban, ma a DuPont része. A gyártó műszaki kézikönyve szerint a fordított ozmózis membrán általában gátat képez minden oldott só és a kb. 100 g/mol-nál nagyobb szerves molekulák előtt, az oldott sókat jellemzően 95 – több mint 99%-ban visszatartja.
Honnan tudom, hogy egy víztisztító engedélyezett?
Víztisztító kisberendezésnek ivóvízbiztonsági engedéllyel kell rendelkeznie, és az engedélyezett termékek listáját az NNGYK nyilvánosan közzéteszi. Kérje el a szolgáltatótól az engedélyszámot. A mi irodai készülékünké: 69450-2/2022/KTEF.
Összefoglalva
A magyar csapvíz a hatósági előírásoknak a legtöbb helyen megfelel. Amit a hatósági mérés nem lát, az a vízóra után történik, és amire nem terjed ki, arra a kutatások adnak választ: a régi épületekben ólom, a csapvízben nyomokban növényvédőszer-maradék, gyógyszer-hatóanyag és PFAS. A fordított ozmózis ezeket is visszatartja. Komolyabb és valamivel drágább technológia, amely szakszerű karbantartást kíván, ezért adjuk bérbe teljes szolgáltatással, és ezért hisszük, hogy egy irodában megéri.
A Platinus Aqua irodai készüléke fordított ozmózissal, eredeti amerikai FilmTec™ membránnal szűr, NNGYK ivóvízbiztonsági engedéllyel rendelkezik (69450-2/2022/KTEF), és ásványianyag-visszapótló szűrővel működik. A havi díj a tervszerű karbantartást, a fertőtlenítést és minden alkatrészcserét is tartalmaz, az esedékességet mi tartjuk nyilván.
Tovább: irodai ivóvíztisztítás és vízadagoló bérlés · fordított ozmózis: hogyan működik? · ballonos víz vagy hálózati vízadagoló? · hogyan válasszunk szolgáltatót?
Források
- NNGYK: Hazánkban az ivóvíz biztonságosan fogyasztható (2024. október 30., a 2023-as ivóvízminőségi jelentésről). nngyk.gov.hu
- Nemzeti Népegészségügyi Központ: Kérdések és válaszok a vízben lévő ólomról. nnk.gov.hu
- Telex (2025. november 17.): Ólomszennyezett a víz a népegészségügyi központ székhelyén, van, ahol a határérték huszonegyszeresét mérték. telex.hu
- MTA Növényvédelmi Kutatóintézet (témavezető: Székács András, szakmai felelős: Mörtl Mária): Szakmai jelentés a Duna térségében és az ivóvízhálózatban 2011-ben gyűjtött vízminták növényvédőszer-maradékairól (a Levegő Munkacsoport megbízásából, AGROWATER projekt). www.levego.hu
- Levegő Munkacsoport (2011. július 7.): Gyomirtók nyaranta az ivóvízben. www.levego.hu
- Kondor A. Cs. és mtsai (2020): Occurrence of pharmaceuticals in the Danube and drinking water wells: Efficiency of riverbank filtration. Environmental Pollution, 265. www.sciencedirect.com
- HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet: Kutatás a hazai csapvizek gyógyszerszennyezettségéről (Kondor, Molnár és mtsai, Journal of Water Process Engineering 41, 2021). www.blki.hun-ren.hu
- Qubit (2024. július 15.): Aggasztó az örök vegyi anyag trifluorecetsav koncentrációja az európai ivóvizekben (PAN Europe és Magyar Természetvédők Szövetsége). qubit.hu
- Qubit (2026. május 7.): Most először mutattak ki örök vegyi anyagokat a Fővárosi Vízművek ivóvízhálózatában (MATE, Measurement: Food). qubit.hu
- Greenpeace Magyarország (2020): Friss kutatás bizonyítja: a vizeink mikroműanyaggal szennyezettek. www.greenpeace.org
- A Bizottság 1372/2011/EU végrehajtási rendelete az acetoklór hatóanyag jóváhagyásának elutasításáról. eur-lex.europa.eu
- OEHHA (Kalifornia): Proposition 65 List of Carcinogens or Reproductive Toxicants (2026. július 31.). oehha.ca.gov
- Európai Bizottság / BKH Consulting Engineers: Towards the establishment of a priority list of substances for further evaluation of their role in endocrine disruption, 15. melléklet. ec.europa.eu
- Nemzeti Népegészségügyi Központ: Összefoglaló kutatási jelentés ivóvíz utótisztító kisberendezés ólomeltávolítási hatékonyságának vizsgálatáról (EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001). www.nnk.gov.hu
- DuPont Water Solutions: FilmTec™ Reverse Osmosis Membranes Technical Manual (Form No. 45-D01504-en, Rev. 20, 2026). www.dupont.com
- Radjenović J., Petrović M., Ventura F., Barceló D. (2008): Rejection of pharmaceuticals in nanofiltration and reverse osmosis membrane drinking water treatment. Water Research, 42. doi.org
- US EPA: Reducing PFAS in Drinking Water with Treatment Technologies. www.epa.gov
- Keresztes Sz., Tatár E., Mihucz V. G., Virág I., Majdik Cs., Záray Gy. (2009): Leaching of antimony from polyethylene terephthalate (PET) bottles into mineral water. Science of the Total Environment, 407 (ELTE Analitikai Kémiai Tanszék). pubmed.ncbi.nlm.nih.gov
- Wagner M., Oehlmann J. (2011): Endocrine disruptors in bottled mineral water: Estrogenic activity in the E-Screen. The Journal of Steroid Biochemistry and Molecular Biology, 127. doi.org
- NNGYK: ivóvízbiztonsági engedélyek nyilvántartása (2020. január 1-től). nnk.gov.hu
Kérdése van, vagy kérne egy díjmentes helyszíni felmérést? Hívjon, vagy kérjen ajánlatot az irodai oldalon.
Ajánlatot kérek