Tudta, hogy a forralás nem közömbösíti a vízben található vegyi anyagokat, így azok akár az ételekben is benne maradhatnak?[1]
A második tévedés: Nyugodtan főzhetem a teát és az ételeket csapvízből, hiszen a forralás közömbösíti a káros anyagokat.
A forralás csak a kórokozókat képes elpusztítani
Az igényes emberek ma már ásványvizet isznak, a főzéshez viszont még mindig legtöbben a csapvizet használják. Gyakran hallani kisgyermekes édesanyáktól, hogy fölforralják a csapvizet, így készítenek tápszert vagy teát a babának. Szomorúan tapasztaljuk, hogy sokan úgy gondolják, a forralással meg lehet szabadítani a csapvizet a káros anyagoktól. Az igazság azonban ennek pont az ellenkezője! Ugyanis a forralás csak a kórokozókat képes elpusztítani, amire a csapvíznél rendszerint nincs is szükség, hiszen azokat a vízművek fertőtlenítése (például a klórozás) már elpusztította. A baktériumok helyett a csapvíz viszont biztosan tartalmaz klórt, mint azt épp az imént említettük, és nyomokban egyéb vegyi anyagokat is tartalmazhat (kutatók a budapesti csapvízben például gyógyszer-hatóanyagokat és növényvédőszer-maradékot is kimutattak), amelyeket a forralás nem képes eltávolítani![2][3]
Ami szabad szemmel is jól látható
Sokan – amíg nem látják a saját szemükkel – el sem hiszik, hogy mi minden van a csapvízben. Legtöbb partnerünk csak akkor döbben meg igazán, amikor az általunk üzembe helyezett fordítottozmózis-technológiával működő szűrőrendszerben az időszakos karbantartás alkalmával kicseréljük a szűrőket.
A képen egy ilyen 5 fokozatú szűrőrendszer első szűrője látható új állapotában, illetve egy év használat után. És ez az előszűrő még csak a lebegő szennyeződéseket (rozsda, homok) távolítja el a vízből. Az adott víztisztító készülék Törökbálinton egy családi házban üzemel, vezetékes vízhálózatról.
A klór egy első világháborús vegyi fegyver!
Emlékszik Ön arra, hogy a klórt mire használták az első világháborúban?[4] Embereket öltek vele! Ma a klór feladata, hogy ne az embereket, hanem a baktériumokat pusztítsa el a vízben. Természetesen a csapvízben viszonylag kis koncentrációban található a klór, de ennek ellenére nem lehetünk olyan naivak, hogy azt gondoljuk, ez a mennyiség teljesen ártalmatlan az egészségünkre nézve!
A tiszai ciánszennyezésnek nincs vége…
A csapvízben a klóron kívül találhatók még egyéb vegyi anyagok és különböző nehézfémek. Talán nem szükséges még egy ciánszennyezésnek történnie a Tiszán, hogy felismerjük, a gyárak, vegyi üzemek – ha nem is ilyen kritikus mennyiségben, de – folyamatosan engedik vizeinkbe a gyártási eljárás során keletkező vegyi hulladékokat, toxikus, mérgező vegyületeket.
„Hormon a csapvízben” idézet a Népszabadságból.
A fentieken kívül itt van még a gyógyszermaradványok, gyulladáscsökkentők, hormonok, fogamzásgátlók problémája. Íme egy idézet a Népszabadságban 2005. december 1-jén megjelent „Hormon a csapvízben” című cikkből:
„Budapesten évente mintegy 20 tonna novamidazofen – az Algopyrin és más gyógyszerek hatóanyaga – kerül a természetes vízfolyásokba. Emellett női nemi hormonok és fájdalomcsillapítók maradványai úsznak le a folyón. A jelenleg működő szennyvíztelepi technológiák egyike sem alkalmas a kis koncentrációjú gyógyszermaradványok kiszűrésére. (…) Sőt, a külföldön elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok valószínűsítik, hogy az élővizekbe kerülő gyógyszerszármazékok, hormonok hatással lehetnek a vízben élő szervezetekre, a táplálékláncra, befolyásolva az ökológiai egyensúlyt. Az antibiotikumok maradványai befolyásolhatják a baktériumok szaporodását, a gyógyászatban alkalmazott antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumfajok elterjedését idézhetik elő.”
Hatnak-e ránk a vízbe jutó hormonok?
Hogy a vizeinkbe kerülő, nanogramm nagyságrendű hormon- és gyógyszermaradványok hosszú távon hatnak-e az emberre, arra még nincs egyértelmű válasz: a kutatók szerint egészségkárosító hatásúak lehetnek, egészségügyi határértéket viszont még nem határoztak meg rájuk.[2]
A valóban tiszta vízről ezek szerint csak álmodhatunk?
Minden egyes nappal egyre bizonytalanabb, hogy a felszíni vizek biztonságosan fogyaszthatóak-e, mivel a népesség folyamatosan földünk egyre nagyobb részét tölti be, és a felszíni vizeinket sajnos szinte már teljesen tönkretettük.
Persze, ha csapvíz helyett valamilyen jó minőségű palackozott vizet fogyasztanánk, az jóval biztonságosabb lenne. De mennyibe kerülne ez nekünk, ha még főzni is abból szeretnénk?! És hogyan tudjuk kontrollálni, hogy mi van a palackban?
Források
- CDC: Chemicals That Can Contaminate Tap Water, 2025. cdc.gov/drinking-water/causes/chemicals-that-can-contaminate-tap-water.html
- VG: Több mint harmincféle gyógyszermaradvány van a budapesti ivóvízben, 2020. vg.hu/kozelet/2020/06/tobb-mint-harmincfele-gyogyszermaradvany-van-a-budapesti-ivovizben
- Levegő Munkacsoport: Gyomirtók nyaranta az ivóvízben, 2011. levego.hu/hirek/2011/07/gyomirtok-nyaranta-az-ivovizben
- OPCW, WEOG Regional Group Statement (Ieper, a klórgáz-támadás 100. évfordulója), 2015. opcw.org/fileadmin/OPCW/event_photos/2015/Ieper/WEOG_Regional_Group_Statement.pdf