A védőital az az ital, amit a munkáltatónak hőségben kötelezően biztosítania kell a dolgozóknak. Akkor jár, ha a munkahely a jogszabály szerint melegnek minősül: zárt térben akkor, ha a munkahelyi klíma meghaladja a 24 °C (K) EH értéket, szabadtéren akkor, ha a napi középhőmérséklet legalább egy napig 25 °C fölött van, és az országos tisztifőorvos hőségfigyelmeztetést vagy hőségriasztást adott ki. Ilyenkor igény szerint, de legalább félóránként kell italt adni, általában 14–16 °C-os ivóvizet. A költség a munkáltatóé, és ha a juttatás a munkavédelmi előírás szerint történik, az szja-törvény szerint a dolgozónál nem keletkezik bevétel.
Egy dolgot érdemes külön kiemelni: ivóvizet nemcsak hőségben, hanem egész évben, minden munkahelyen biztosítani kell.
Kiadói közlésEzt a cikket a Platinus Aqua írta, amely hálózati vízadagolókat ad bérbe cégeknek. A jogszabályokat szó szerint idézzük, a szakasz számával és a hatályos szöveg forrásával. A cikk tájékoztatás, nem jogi vagy adótanácsadás: a saját esetükben a munkavédelmi szakemberük és a könyvelőjük tud biztos választ adni.
Mi a védőital?
A védőitalt a munkavédelmi törvény a munkahelyi klímánál említi. A törvény szerint a munkahelyiségben „elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt és klímát kell biztosítani”, és ha ez „műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni.” (Mvt. 33. § (1)–(2))[1]
A védőital tehát nem jutalom és nem juttatás, hanem munkavédelmi intézkedés: arra való, hogy a dolgozó a hőségben pótolni tudja az elveszített folyadékot. A törvény a munkavállaló jogai között is felsorolja: joga van „az előírt védőital … biztosítását” igényelni (Mvt. 61. § c))[1].
A részleteket, vagyis hogy mikor kötelező, mit és milyen gyakran kell adni, a munkahelyek munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet 7. §-a írja elő.[2]
Mikor kötelező?
A rendelet szerint a munkahely két esetben minősül melegnek (7. § (8a))[2]:
| Mikor minősül melegnek? | A rendelet szövege | |
|---|---|---|
| Zárt téri munkahely | ha a munkahelyi klíma meghaladja a 24 °C (K) EH értéket | „A munkahely melegnek minősül, ha a munkahelyi klíma a munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja” |
| Szabadtéri munkahely | ha a napi középhőmérséklet legalább 1 napig 25 °C fölött van, és az országos tisztifőorvos figyelmeztetést vagy hőségriasztást adott ki | „vagy szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 °C-ot, és az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta.” |
A zárt téri határnál a rendelet nem a hőmérő által mutatott léghőmérsékletet nézi. Az EH, vagyis effektív hőmérséklet „a munkahelyi levegőkörnyezet olyan komplex mutatószáma (klímaindexe)”, amely a léghőmérséklet mellett a relatív páratartalmat és a légmozgás sebességét is figyelembe veszi; a korrigált effektív hőmérséklet (KEH) ezen felül a hősugárzást is (a rendelet 2. melléklete, 1.5–1.6. pont)[2]. A mérést és az értékelést a rendelet 2. mellékletében leírt módszerrel kell elvégezni (7. § (5))[2]. A hőmérő által mutatott 24 fok és a rendelet 24 °C (K) EH értéke tehát nem ugyanaz.
A szabadtéri esetnél a hőségriasztást az országos tisztifőorvos rendeli el, aki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot (NNGYK) vezeti. Az NNGYK leírása szerint a fokozatok így épülnek fel[4]:
- 1. fokozat: „Figyelmeztető jelzés belső használatra, kb. napi 25°C-os, vagy azt meghaladó középhőmérséklet esetén.”
- 2. fokozat: „a meteorológiai előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi 25°C-ot.”
- 3. fokozat: „az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi 27°C-ot.”
A riasztást, a fokozatát és az érvénybe lépés időpontját az országos tisztifőorvos határozza meg és hirdeti ki.[4]
Mit kell adni, és milyen gyakran?
A rendelet szó szerint (7. § (10))[2]:
„A melegnek minősülő munkahelyeken a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14–16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.”
Ebből a gyakorlatban öt dolog következik:
| Mit ír elő a rendelet | Mit jelent |
|---|---|
| Milyen gyakran: igény szerint, de legalább félóránként | a dolgozó akkor ihat, amikor szeretne; ha nem kéri, akkor is legalább félóránként hozzá kell jutnia |
| Mit: általában ivóvizet | az alap a víz, ásványvizet a rendelet nem ír elő |
| Milyen hőmérsékletűt: általában 14–16 °C-ot | nem jéghideget és nem langyosat |
| Mi lehet még: azonos hőmérsékletű, ízesített, alkoholmentes ital, legfeljebb 4 súlyszázalék cukorral, vagy mesterséges édesítőszerrel | az ennél édesebb üdítő és az alkoholos ital nem felel meg |
| Miből: „legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni” (7. § (12)) | közös pohár nem elég; a készítés, tárolás és kiszolgálás „a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet” |
Mennyiséget literben a rendelet nem ír elő: a mérce az, hogy igény szerint és legalább félóránként legyen mit inni.
Pihenőidő és hőalkalmazkodás
A védőital nem az egyetlen kötelezettség. A rendelet szerint „a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni”, és „a munkaidő részeként óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni a melegnek vagy hidegnek minősülő munkahelyeken.” (7. § (8))[2]
A 24 °C (K) EH fölötti hőhatással járó munkahelyeken az új belépőknek és a három hétnél hosszabb szünet után visszatérőknek a hőalkalmazkodás feltételeit is biztosítani kell: az elején a napi hőhatás legfeljebb 2 óra lehet, és „az adott munkakörrel járó terhelési szintet 2 hét alatt fokozatosan kell elérni.” (7. § (9))[2]
És ha hideg van?
A rendelet a hideg munkahelyről is rendelkezik. A munkahely akkor minősül hidegnek, „ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-ánál hosszabb időtartamban szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot vagy zárt téri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.” (7. § (8b))[2] Ilyenkor „a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni”, és az ízesítéséhez cukrot vagy édesítőszert kell biztosítani (7. § (11))[2]. A pohárra ugyanaz a szabály vonatkozik, mint a védőitalnál.
Ivóvíz egész évben, nemcsak hőségben
A védőital a hőségre vonatkozik. Az ivóvíz viszont egész évben, minden munkahelyen kötelező, a hőmérséklettől függetlenül. A munkavédelmi törvény szerint „minden munkavállaló részére biztosítani kell megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet” (Mvt. 24. § a))[1].
A rendelet ezt kibontja (23. §)[2]:
- „A munkáltató köteles gondoskodni ivóvízcsap, illetve ivókút felszereléséről, valamint az ivóvizet szolgáltató berendezés tisztán tartásáról és megfelelő karbantartásáról.” (23. § (1))
- Ha a munkahelyen ipari víz is van, a csapokat „ivóvíz”, illetve „nem ivóvíz” felirattal és piktogrammal kell ellátni (23. § (1)).
- „Vízvezetékes ivóvíz hiányában ivóvízről ivóvíztartály felszerelésével vagy egyéb módon kell gondoskodni.” A tartályból közvetlenül inni nem lehet, és a munkáltató köteles gondoskodni „az ivóvíztartály rendszeres fertőtlenítéséről” (23. § (2)).
A nyári védőital tehát egy egész évben meglévő kötelezettségre épül rá. Mi ezért azt javasoljuk, hogy a munkahelyen először egy megbízható, karbantartott ivóvízforrás legyen: így a hőségben már csak arra kell figyelni, hogy a víz a rendelet szerinti hőmérsékleten és gyakorisággal jusson el mindenkihez.
Ki fizeti, és hogyan adózik?
A költség a munkáltatóé. A munkavédelmi törvény szerint a munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket „nem szabad a munkavállalóra hárítani” (Mvt. 2. § (2))[1], és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett „a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat” (Mvt. 18. § (2))[1]. A védőitalt tehát pénzben megváltani nem lehet.
Személyi jövedelemadó: az szja-törvény szerint nem keletkezik bevétel, ha a juttatás „a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása” (Szja tv. 4. § (2a) a))[3]. Az, hogy egy adott juttatás ebbe a körbe tartozik-e, és ha nem, hogyan adózik, a konkrét helyzettől függ: ebben a könyvelőjük tud biztos választ adni.
Ha a munkahely nem minősül melegnek, de a cég palackozott vagy ballonos vizet vásárol a dolgozóknak, annak adóterhéről a ballonos és a hálózati vízadagolót összevető cikkünk ír részletesen.
A védőital biztosítása a gyakorlatban
A rendelet a víz hőmérsékletét és a gyakoriságot írja elő; azt, hogy a víz honnan jöjjön, a 7. § nem határozza meg. A gyakorlatban négy megoldással találkozunk:
| Megoldás | Mire figyeljen |
|---|---|
| Ivóvízcsap vagy ivókút | a rendelet ezt nevezi meg elsőként (23. § (1)); a tisztán tartás és a karbantartás a munkáltatóé |
| Palackos víz | rendelni, tárolni, kiosztani kell, és hőségben elfogyhat |
| Ballonos vízadagoló | a ballont rendelni, cipelni, cserélni, az üreset visszaküldeni kell; nyáron a fogyás gyorsabb |
| Hálózati vízadagoló | a vízhálózatra kötve nem fogy ki; a gép karbantartását és fertőtlenítését valakinek el kell végeznie |
Mi hálózati vízadagolót adunk bérbe. A gép a vízhálózatról üzemel, így soha nem fogy ki, és hideg, szobahőmérsékletű, meleg és forró vizet ad egy gombnyomásra. A tervszerű karbantartás és fertőtlenítés esedékességét mi tartjuk nyilván, és mi keressük az ügyfelet; a díja benne van a havi bérleti díjban. A gép fordított ozmózissal szűr, és rendelkezik az NNGYK ivóvízbiztonsági engedélyével (69450-2/2022/KTEF).
Hőségben és fizikai munkánál többet isznak, mint egy átlagos irodában, ahol fejenként nagyjából napi 1 liter fogy a gépből. Az álló irodai készülékünk műszaki kapacitása napi 190 liter, a gyakorlati kapacitása 120 liter körül van, és napi 60 liter fölött már több gépet ajánlunk. Egy csarnokban a távolság is számít: ha a dolgozóknak messzire kell menniük a vízért, a „félóránként” nehezen teljesül, ezért több ponton érdemes elhelyezni a gépeket. Hogy hány gép kell és hova, azt minden megrendelés előtt kötelezettségmentes helyszíni felmérésen nézzük meg.
Gyakori kérdések
Mikor jár védőital?
Ha a munkahely a 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM rendelet szerint melegnek minősül: zárt térben akkor, ha a munkahelyi klíma meghaladja a 24 °C (K) EH értéket, szabadtéren akkor, ha a napi középhőmérséklet legalább egy napig 25 °C fölött van, és az országos tisztifőorvos hőségfigyelmeztetést vagy hőségriasztást adott ki (7. § (8a)).
A hőmérő szerinti 24 fok elég ahhoz, hogy járjon?
Nem feltétlenül. A rendelet effektív hőmérsékletben (EH) adja meg a határt, ami a léghőmérséklet mellett a páratartalmat és a légmozgást, a korrigált változat a hősugárzást is figyelembe veszi. Hogy egy munkahely melegnek minősül-e, azt a rendelet 2. mellékletében leírt méréssel lehet megállapítani.
Hány fokos legyen a védőital?
A rendelet szerint a folyadékveszteséget „általában 14–16 °C hőmérsékletű ivóvízzel” kell pótolni. Ízesített, alkoholmentes ital is megfelel, ha azonos hőmérsékletű, és a cukortartalma legfeljebb 4 súlyszázalék, vagy mesterséges édesítőszerrel ízesített.
Mennyi védőital jár?
Literben megadott mennyiséget a rendelet nem ír elő. Igény szerint, de legalább félóránként kell biztosítani, személyenként és egyéni használatra kiadott pohárral.
Ásványvizet kell adni?
Nem. A rendelet ivóvizet ír elő, vagy azonos hőmérsékletű, ízesített, alkoholmentes italt legfeljebb 4 súlyszázalék cukorral; ásványvizet nem.
Irodában is kötelező a védőital?
Csak akkor, ha az iroda a rendelet szerint melegnek minősül, vagyis a munkahelyi klíma meghaladja a 24 °C (K) EH értéket. A szabadtéri, hőségriasztáshoz kötött szabály zárt irodára nem vonatkozik. Ivóvizet viszont minden irodában, egész évben biztosítani kell (Mvt. 24. § a)).
Pénzben megváltható a védőital?
Nem. A munkavédelmi törvény szerint a munkáltató az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett „pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat” (Mvt. 18. § (2)).
Adózik a védőital?
Az szja-törvény szerint nem keletkezik bevétel, ha a munkáltató a munkavédelmi törvény előírásai szerint biztosítja a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit (Szja tv. 4. § (2a) a)). A saját esetükre a könyvelőjük ad biztos választ.
Mi jár, ha hideg van a munkahelyen?
Ha a munkahely hidegnek minősül (a várható napi középhőmérséklet a munkaidő több mint felében szabadtéren +4 °C, zárt térben +10 °C alatt marad), +50 °C-os teát kell kiszolgáltatni, cukorral vagy édesítőszerrel (7. § (8b) és (11)).
Összefoglalva
A védőital hőségben kötelező munkavédelmi intézkedés. Zárt térben akkor jár, ha a munkahelyi klíma meghaladja a 24 °C (K) EH értéket, szabadtéren akkor, ha a napi középhőmérséklet legalább egy napig 25 °C fölött van, és hőségfigyelmeztetés vagy hőségriasztás van érvényben. Igény szerint, de legalább félóránként kell adni, általában 14–16 °C-os ivóvizet vagy legfeljebb 4% cukrot tartalmazó, alkoholmentes italt, egyéni pohárral, és óránként 5–10 perc pihenőt is be kell iktatni. A költség a munkáltatóé, pénzben nem váltható meg, és az előírás szerint adott védőital után az szja-törvény szerint nem keletkezik bevétel.
Ami ennél is fontosabb: ivóvizet egész évben, minden munkahelyen biztosítani kell, és az ivóvizet adó berendezést tisztán kell tartani és karban kell tartani. Ha ez megbízhatóan megvan, a nyári védőital is könnyen megoldható.
Tovább: ballonos víz vagy hálózati vízadagoló? · hány vízadagoló kell egy irodába? · irodai vízadagoló bérlés
Források
- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.), 2. § (2), 18. § (2), 24. §, 33. § (1)–(2), 61. § c). Hatályos szöveg: net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99300093.tv (hatály: 2026. október 1-jétől), lekérve 2026-10-17.
- 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről, 7. § (5), (8), (8a), (8b), (9), (10), (11), (12); 23. § (1)–(3); 2. melléklet 1.5–1.6. pont. Hatályos szöveg: net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0200003.scm (hatály: 2023. december 31-étől), lekérve 2026-10-17.
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.), 4. § (2a) a). Hatályos szöveg: net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500117.tv (hatály: 2026. október 1. – december 31.), lekérve 2026-10-17.
- NNGYK Közegészségügyi Főosztály: Hőségriasztási rendszerünk jellemzői (PDF), 2. oldal. nnk.gov.hu/attachments/article/1580/Hőségriasztási rendszerünk jellemzői OK.pdf, lekérve 2026-10-17.
Hálózati vízadagoló cégeknek, egyetlen havi díjért: nem fogy ki, a karbantartás és a fertőtlenítés a díjban van, és megrendelés előtt kötelezettségmentesen felmérjük, hány gép kell és hova.
Kérjen ajánlatot